Első gyöngyeim

A héten azért nem írtam, mert nem voltam itthon. Részben pihentünk imádott városunkban Sopronban, részben lámpagyöngy tanfolyamon voltam.
A fusing után ismerkedtem meg a lámpagyönggyel, ugyan nem régi az ismeretségünk, de egyszerűen vonz mint a mágnes.

Sokáig kerestem egy számomra magas színvonalú és jó tanfolyamot, hogy olyan valakitől tanulhassak, aki a szakmája csúcsán áll, akitől élmény elsajátítani az alapokat. Meg is találtam Erdőcs Márta személyében.

Ez a két nap számomra maga volt a mennyország. Megkaptam a magam kis útravalóját, és megerősített ez a pár nap abban, hogy jó úton haladok. Valóban megtaláltam az utam, és az üveggel elleszek éltem végéig.

A fusing után találkozni az izzó üveggel szemtől-szembe.....hát, csajok...elolvadtam!:-)
/Zárójelben jegyzem meg, hogy annyira örülök, hogy már 4en vagytok, akiket érdekelnek a munkáim...köszi nektek az érdeklődést!:-))) És így már írhatom, hogy csajok!!:-)/

Megmutatom próbálkozásaimat, első "gyöngyöskéimet", amiket az elmúlt napokban alkottam, vagy inkább nevezzem csak gyakorlatozásnak? :-)

Tudom, hogy még messze vagyok az igazán göbölyű daraboktól...főleg a nagyoktól...azok mentek a legkevésbé, megjegyzem. És tudom, hogy rengeteget kell még gyakorlonom, de mégis, ezekre a gyöngyökre büszke vagyok, mert az enyéim...úgy vagyok vele, mint Virág elvtárs a Tanúból, kicsit, sárga kicsit savanyú, de az enyém.